A nagyobbik nyest először a közelebbi autóra mászott fel.
Ott hosszasan szaglászott, jelölt elől, jelölt hátul, majd átmászott a távolabbi autóra.
Ott is szaglászott, jelölt végül távozott.
Ilyen hosszan még soha nem időztek a nyestek az autókon.
Először a kisebbik nyest érkezett a közelebbi autóra. Hátul kicsit vakarózott, megigazította a bundáját, jelölt egyet, aztán lemászott. Utána átmászott a távolabbi autóra, ott láthatóan várakozott egy ideig, majd onnan is lemászott.
Ezután megérkezett a nagyobbik nyest a közelebbi autóra. Ő itt várakozott egy darabig.
Nem is hiába, mert hamarosan visszajött a kisebbik nyest a távolabbi autóra, és ekkor a nagyobbik átmászott hozzá.
Ott aztán sokáig időztek, üldögéltek, hasaltak, dörgölőztek, jól érezték magukat, végül egymás után távoztak.
Tavaly hasonló jelenet februárban 28-án játszódott le, de akkor hamarabb tavaszodott, idén nagyon hosszúra nyúlt a tél.
A kisebbik nyest fél kilenc körül érkezett.
Hátulról mászott fel a közelebbi autóra. Hosszasan ácsorgott, majd hasalt a kocsi tetején, végül kényelmesen távozott a kocsi eleje irányában.
Csakhogy elfelejtette megjelölni a távolabbi autót ezért még éjfél előtt visszajött, hogy gyorsan bepótolja.
A nagyobbik nyest hajnalban érkezett. Ő is megjárta mindkét autót, — nagyjából ugyanazon az útvonalon mint korábban a kisebbik, — majd távozott.
Pár nap szerelőnél töltött idő után a közelebbi autó visszakerült a szokásos helyére.
A szerelőműhely udvarán is rendszeresen jár nyest, ezt elmondta nekem a szerelő.
Minden bizonnyal az ottani nyest is otthagyta a nyomait az autón.
Az este érkező kisebbik nyest, — miután rutinszerűen megjárta a távolabbi autót, — a közelebbi autóra is felmászott.
Ott kiszimatolta az idegen nyest szagát ezért szükségesnek érezte a saját jeleinek alapos megerősítését.
A hajnalban érkező nagyobbik nyest is érezte az idegen nyest szagát.
Ő hosszasan szaglászott, alaposan körüljárja az autót, végül ő is — ‘gazdagon’– megerősítette a saját szagnyomait az autón.
Szokásos rutin-jelölések.
Három óra telt el a két látogatás között.
Nem mindig van kedve felmászni.
A macsek is kedvet kapott a mászáshoz?
Ügyetlenebbnek tűnik.
Vagy csak benne nem olyan erős a késztetés a felmászásra?
A macska látogatása után természetesen mindkét nyestünk szükségét érezte jeleinek ‘felújítását’.
A nyolc óra után érkező nyest láthatóan érzékelte a macska szagát, hosszasan szaglászott a nyomain és gyanakodva nézelődött körül, hogy a környéken van-e még a ‘betolakodó’.
Utána mindhárom szokásos helyen lejölt az autó tetején.
A hajnalban érkező nyest már csak az előző nyest jeleit ‘jelölte felül’.
Tavaly már tapasztaltam, hogy néhanapján akár perceken keresztül, összegömbölyödve pihennek is a nyestek az autó tetején, de ezt hideg időben nem teszik.
Ezen az éjszakán úgy 5 fok C körül volt a hőmérséklet, de ez már elég volt a hím számára, hogy egy kicsit heverésszen.
Érdekes, hogy a közelebbi autón még egyszer sem pihentek meg.
A nőstény két órával később érkezett, végigszaglászta a hím nyomait jelölt és távozott.
Most a közelebbi autó helyére álltunk a kölcsön-autóval.
A nyesteket úgy tűnik, hogy csak annyiban érdekli, hogy milyen autó áll a megszokott helyen, hogy meg van e ‘jelölve’, vagy sem.
Bármivel állunk a szokott parkolóba, azonnal megjelölik.